Sziasztok! Sikerült lefordítanom Thomas 1883 magazinnak adott interjúját, amit alább el is olvashattok:

Gyerekszínészként kiindulva a klasszikus romantikus komédiától kezdve, egészen az akcióval teli Útvesztő trilógia, valamint Trónok harcáig, a 27 éves brit Thomas-Brodie Sangster önéletrajza sokkal lenyűgözőbb, mint több, nála 10 évvel idősebb színésznek. Thomas-al a Coach and Horses bárban találkoztam egy márciusi délután, ahol karrierjének alakulásáról, a karakterekben való érdeklődéséről, valamint szabadidejéről beszéltünk.

Mostani projektjeid között tv sorozatok és film franchise-ok szerepeltek - a hosszabb volumenű vagy az önálló projekteken szeretsz inkább dolgozni?

Nem így gondolok erre. Úgy értem, ha egy sorozatban szerepelsz, akkor a következő évre is garantált a munkád - ami nagyon jó dolog! De ez egyfajta luxus is egyben. Volt néhány ilyen projektem mostanában, de ez csak a véletlennek köszönhető. Nem ezt tartom szem előtt, inkább arra gondolok, hogy jó ez az új projekt vagy személyesen mennyire érdekel engem.

Gyerekszínészként kezdted a karriered – legismertebb szereped talán az Igazából szerelem című film – milyennek találod az „érettebb” szerepekre való átváltást?

Ahogy nőttem, a karaktereim amiket játszottam velem együtt nőttek, vagy én nőttem általuk. Nagyon élvezem amit csinálok, karakterekkel játszhatok, ezáltal magammal is, kísérletezhetek azzal, hogy hogyan éreznék személyesen különböző helyzetekben, különböző körülmények között, és ez változik természetesen az életkorral, bölcsesség és tapasztalatszerzéssel.

Milyen karaktert szeretnél szívesen eljátszani?

Bármit, még ha egy nagyon-nagyon kicsit is, de kapcsolatban áll velem. Semmi specifikus, nem műfajhoz vagy bizonyos személyhez kötött. Sokkal inkább arról van szó, hogy kapcsolatba tudjak lépni és legyen mozgásterem ahhoz, hogy eljátsszam.

Véleményed szerint melyik karakteredhez állsz a legközelebb?

Nem tudom, mindegyik igazából - egyikhez jobban, mint a másikhoz, de elég sokhoz. Abban a pillanatban mindegyik közel állt hozzám. Nehéz megmondani.

Beszéljünk az Útvesztő filmekről – hogyan készültél fel rá? Csináltál már valaha ehhez hasonlót?

Csináltam már felkészítő munkát bizonyos szerepekre, de ahogy láttam egyik sem igényelt különösebb fizikai felkészülést. A filmek maguk fizikailag elég megterhelőek, a nap végén mindannyian nagyon fáradtak voltunk. Az edzés viszont csak egy módja annak, hogy készen állj a filmre. Az első filmnél senki se ismerte a másikat, így a készítők szerették volna, ha kialakulna közöttünk egyfajta kapcsolat, így a forgatási helyszínen együtt kempingeztünk, megismertük a karaktereinket és a környezetet, valamint megtanultunk néhány túlélő technikát is. A második filmet egy elég magas, száraz környezetben forgattuk.  Sivatagi futásokat csináltunk, hozzá kellett szoknunk a sok futáshoz, ami fizikailag nagyon megterhelő volt. A harmadik filmnél pedig csak meg kellett győződnünk, hogy eljutunk a harmadikig és végigcsináljuk azt. Igen, nem volt olyan rossz.

Ha valami ehhez hasonlón dolgozol, végig ugyanazzal a rendezővel és színészekkel, a velük való kapcsolat hogyan változik?

Nagyon szerencsések voltunk az Útvesztőnél, hogy jól kijöttünk és kedveltük egymást. Ha ez nem így lett volna, akkor a közönség az első filmből rájött volna. Szóval nagyon szerencsések voltunk e tekintetben. Nyilvánvaló, hogy az 5 év alatt biztos adódnak olyan pillanatok, amikor nem jövünk ki egymással, de ez része annak, ha valakit nagyon jól ismersz. Ami az egész élményt élvezhetővé tette az az, hogy nagyon jól kittünk egymással és ezeket a kapcsolatokat a mozivászon túloldalán is érzi a néző. Mindenki, aki a filmen dolgozott hihetetlenül büszke erre a kötelékre.

Beszéljünk a jövőről, kivel szeretnél együtt dolgozni színészek és rendezők közül?

Nem vagyok nagy filmrajongó, nem nézem a filmeket egyre másra. Szeretem őket, szeretem a filmkészítés varázsát, de nem őrjöngök azon, hogy ki kicsoda egy filmben. Azt is csak nemrég tudtam meg, hogy az Oscar díjátadó is most volt. Nagyon sok ember van, akit nagyon tisztelek és csodálok, de a legjobb dolog a színészkedésben az, hogy új emberekkel találkozhatok, akikről nem tudok semmit, akik rengeteg új dolgot tudnak nekem tanítani. Ilyen például a legtöbben az Útvesztő szereplőgárdából, legfőképpen Dylan [O’Brien], tőle rengeteget tanultam ebben a szakmában. Nem ismertem min dolgozott korábban, nem láttam a Teen Wolf-ot, de rengeteg tanultam tőle, hogyan viselkedik, és hogyan tartja össze a stábot. Ő nagyon jó ebben. Andy Serkis is, még ha olyan szerepeket is játszik, ahol nem ismered fel. Ő vele is nagyon szerettem dolgozni.

Szeretnél valaha rendezni vagy írni, vagy maradnál inkább színész?

Nem tudom. Mindig azt mondtam, hogy szeretnék majd beülni a rendezői székbe. A színészkedés számomra nagyon felszabadító.

Mindig is megvolt benned ez az érzés vagy csak az évek során tapasztaltad meg?

Az elején tapasztaltam meg. Furcsa dolog a színészkedés, folyamatosan változik veled együtt, idővel változik hogyan érzékeled magad és a dolgokat. Filmben szerepelsz, külsőd szempontjából is magadra kell nézni, ha fotósorozat készítésre mész, magadra kell nézni és más emberek is rád néznek. Szóval ez egy elég furcsa környezet, de amit felszabadítónak találok benne az az, hogy ad neked egy teret gondolkodni, hogy aztán létrehozz valamit egy valódi és őszinte perspektívából, így a közönség el tudja hinni, hogy te az a személy vagy, akit eljátszol – színészkedsz! Mindig nagyon izgalmasnak és felszabadítónak találtam ezt. Nagyon fura egyben, de így szeretem.

Van valami a színészkedésen kívül, amit szeretnél csinálni?

Évek óta motorkerékpározok, és autókat is szereltem, így mindig is mechanikus gondolkodású voltam. Nem vagyok egy versenyzős típus, eddig még csak gokart versenyen vettem részt. Szeretném az élet e részét is felfedezni, szeretnék versenyezni egy nap. Elég drága hobbi, mint a repülés is, amit még nagyon szeretnék kipróbálni, szeretnék egy magánpilóta-engedélyt. Nagyon jó módja ez az utazásnak.

Volt már valaha olyan szereped, ahol megadódhatott ez a lehetőség?

Nem, még nem is biciklizhettem vagy bármi hasonló. Lovagoltam egyszer, amit akár régi stílusú kerékpárnak is tarthatnánk. 

SAJÁT FORDÍTÁS!